No akkor másodszor is leírom, mert az előzőt drága gyermekem egyetlen mozdulattal fellőtte az űrbe...
Szóval az úgy volt, hogy azt hittem idénre vége a befőzési szezonnak. Ám úgy alakult, hogy pár napja egy ládányi birsalma illatozik a konyhában, kaptam, ezúton is köszönöm. És ekkortájt történt az is, hogy véletlenül hozzájutottam a birsalmasajt receptjéhez is. Ha már így összeálltak a dolgok, nem is késlekedtem. 2 kg birsalmát megmostam, feldaraboltam, szerencsére kevés hibát kellett kivágnom belőle, ami jó, mert a sajthoz szükség van a héjára és a magházára is. Felapróztam, annyi vizet önöttem rá, hogy épp ellepje, és nagyon puhára főztem. Leszűrtem, jó alaposan lecsöpögtettem. A főzőlevet kancsóba töltöttem, cukorral és citrommal ízesítettem, és alaposan megittuk. Nagyon finom. A pépet paradicsompasszírozón áttekertem, a végén maradt sűrű cuccot szitán még áttörtem, így végül gyakorlatilag csak a magok héja maradt vissza. Ettől lesz jó kemény a sajt. Lemértem, és a súlyával megegyező mennyiségű cukorral (kb 1,5 kiló lett) és fél kilónként fél citrom levével összekevertem, és nagyon sűrűre főztem. Mikor megállt benne a fakanál, késznek nyilvánítottam. Vízfürdőben gyorsan lehűtöttem langyosra, és az előzőleg előkészített és vízzel kiöblített formákba egyengettem. Egyik-másikba diót is tettem, mert nagymamámtól így tanultam. Ő egyébként csak a birsalma héját és magházát használta fel a sajthoz, a húsából befőttet készített.
Többféle formát használtam,  karácsonyra készülődvén elővettem az ünnepi formákat is, az ebben szikkadt sajtok majd néhány ajándék részét képezik majd.
Egyébként 1 napig száradtak keményedtek a formában, akkor kiborítottam őket, most tüllernyő és sütőpapír alatt száradnak 1 hétig, akkor majd elteszem őket kiluggatott papírdobozba felhasználásig, és igyekszem hűvös helyen tárolni őket.